Erdély nem csupán táj, hanem az ifjúságom színpada. Kolozsvár volt a központ — a macskaköves utcák és középkori épületek között a diákok titkai, az első csókok suttogása és az örök barátságok születése rejtőzött.

Az első szerelmek ott találtak meg, gyakran ügyetlenül, sokszor szívszorítóan, de mindig maradandóan. Egyetlen mosolyért napokig képes voltam körözni a Farkas utcában, hátha „véletlenül” összefutok VELE. A barátságok sem voltak hétköznapiak: bajban számíthattunk egymásra — mert ugyanarról a tőről fakadtunk.

Erdély megtanított túlélni, amikor a világ igazságtalan vagy értelmetlen volt és megtanított hinni abban, hogy egy jó történet, egy jó tréfa mindig felülírhatja a kétségbeesést. Tudtuk, mikor kell magyarul suttogni, mikor lehet hangosan nevetni, mikor bölcsebb hallgatni, vagy akár hazudni. Megtanultuk, hogy a problémákat nekünk kell megoldanunk, a Jóisten meg utólag úgyis áldását adja rá.

• A nagy Kalasnyikov lopás
  A hetvenes években, Szamosújváron egy kisfiú hazavonszol egy bokor alatt felejtett Kalasnyikovot, mert úgy hiszi, ezzel lenyűgözheti gyerekkori szerelmét. A nagymama pánikba esik, a nagyapa viszont higgadtan hatástalanítja a fegyvert és visszaviszi a kaszárnyába. Évtizedekkel később kiderül: a lány valójában látta az egészet.
• A boszorkány
  A narrátor gyerekkorában súlyosan megsérti a szemét, amikor üveggyapot kerül bele játék közben. A kórházban nem tudnak segíteni rajta, ezért nagyapja egy különös, idős asszonyhoz, Marcsa testvérhez viszi. A furcsa, naftalinszagú „boszorkány” sajátos módszerrel – szó szerint kinyalva az üvegszálat a szeméből – megszünteti a fájdalmat és megmenti a látását.
• A kukta
  Az 1970-es évek Szamosújvárán egy kilencéves fiú tudományos kíváncsiságból felrobbantja nagymamája kuktáját, miután megtudja, hogy a régi film gyúlékony és robbanékony. A kísérlet látványos sikerrel jár, a kukta eltűnik, a fiú fél évre megsüketül – a család pedig évekig Tóbiásékat gyanúsítja a rejtélyes eltűnéssel.
• A grund
  A Pál utcai fiúk szerint a „két váll” halált jelent. Kolozsváron inkább rövid pihenőt. Monti gyerekkori grundcsatái megmutatják, mi történik, ha az erkölcsi szabályokat felülírja a létszám. Egy novella a mítosz, a valóság és egy szimbolikusan kivégzett focilabda történetéről.
• Lövés dördült az éjszakában
  Egy kaszárnyában eldördülő lövés után fiatal katonák szembesülnek azzal, mit jelent többséginek vagy kisebbséginek lenni — és mit nem véd meg semmi.
• Menj és ne nézz vissza!
  A történet Monti és egy nála idősebb nő különös, tudatosan lezárt kapcsolatáról szól, ahol a szeretet, a túlélés és a kimondatlan célok találkoznak.
• Manuela monológja
  Montit a kényelmes rabság és a kockázatos szabadságvágy hajtja, de még éretlen egy stabil párkapcsolatra. Manuela számára a kapcsolat kontrollált, kockázatmentes tér, ahol az intimitás nem fenyegeti az önállóságát, és a fiatalság illúzióját is fenntartja. A viszony nem szerelem, hanem két, egymást ideiglenesen kiegészítő stratégia találkozása.
• Huszonkilenc bátor gyerek
  A tízéves Monti ösztönös bátorságból szembeszáll Ákossal, a két évvel idősebb, javítóintézetet megjárt erőszakos fiúval. Vakmerő helytállása felrázza az addig rettegésben élő osztályt és együtt győzik le az elnyomójukat. A leszámolás után Monti mégsem bosszúval zárja le a helyzetet, hanem egy alkut kínál Ákosnak — esélyt arra, hogy ne bántson többé senkit.
• Kedvenc Darwin-díjasaim: Bea
  A ’80-as évek matekkörének legvadabb figurája Bea volt: Ramanujant próbálta bizonyítani, Freddie Mercuryt utánozott, majd eltűnt — és amikor visszatért, kiderült, hogyan „oldotta meg” a lehetetlent.
• Egy-null
  1981-ben, a magyar–román focimeccs után két diákot kihallgatnak, mert a feleki tetőn túlhevült állapotban román zászlót égettek. Montit is kihallgatják, bár ő végig otthon volt. A szekusok megpróbálják vallomásra bírni, de gyorsan kiderül, hogy Monti nemcsak a matekpéldatárakat, hanem Szókratész retorikáját is bújja és „concessio ad absurdum” nevű csapdába csalja őket.
• A szamarak hadművelete
  1982 telén, -15 fokban indultunk hadgyakorlatra, de eszünk ágában sem volt meghalni. Így kezdődött a „szamarak hadművelete” – egy titkos, féllegális, mégis zseniális akció, amely megmentette a századot és csúnyán rászedte az őrnagyot.
• Összedőlt egy híd
  Egy távoli híd leszakadása három ember életét sodorja össze: Monti zavart ártatlanságát, Stela elfojtott női vágyait és a professzor csendes tragédiáját. A korrózióvédelem ürügyén induló tankör mögött egy sokkal személyesebb történet bontakozik ki – vágy, felelősség, kimondatlan hiányok, elmaradt életek. Három nézőpontból rajzolódik ki egy pillanat, amely mindhármukat örökre megváltoztatja.
• Riadó!
  A román hadsereg épp a magyar kiskatonát alázza, amikor Monti egy félmondattal visszapöcköli a forró krumplit a feladónak. A parancsnok kapcába csavart lábfeje dérszoborrá fagy, a század pedig próbálja nem lehányni a zubbonyát a visszafojtott röhögéstől. Egy titkolt, de vidám halál. Balkáni hadsereg, Monti-féle túlélés: garantált káosz.
• Édesanyám sorsfordító születésnapja
  Egy kilencéves kisfiú születésnapi meglepetésből televásárolja a hűtőt, hogy édesanyját kiszabadítsa a nélkülözésből – de közben ráébred: nem is a pénzért kell harcolnia, hanem…
• A csokis meló
  A nyolcéves Monti először dolgozik édesanyja könyvelési osztályán, ahol számolási tehetségével pillanatok alatt felülmúlja a felnőtteket. A beígért jutalom – a mogyorós csoki – azonban elmarad, de a kis Monti zseniális alkudozással behajtja a tartozást. A gyerekkori történet egyszerre humoros, keserédes és meglepően felnőttes: a számok világában a morál a legnehezebb egyenlet.
• A nepper
  Kolozsvár, 1980-as évek: Monti sikeres vizsgái és jegyzetbiznisze mögött küzdelem, ügyeskedés és egy váratlan tragédia bontakozik ki. Egy nap, amely mindent megváltoztat.