avagy egy magyar bürokratikus űreposz rövid története
A történet, amit most elmesélek, nem egy távoli országban játszódik, nem is egy közép-afrikai banánköztársaságban. Itt történt, az orrunk előtt, a Parlament tetején.
Amikor kivonult a hazánkban ideiglenesen (örökké) állomásozó Vörös Hadsereg, maradt utánuk néhány tanknyom, pár elásott hordó, némi talajszennyezés, megszámlálhatatlan mennyiségű munkásmozgalmi szobor és egy jókora vörös csillag. Nem valamelyik laktanyában, nem egy fészerben, hanem… a Parlament (leánykori nevén: Országház, születéskori nevén: dettó Parlament) csúcsán.
A vörös csillag ott trónolt „mindenki örömére”.
És különböző okokból kifolyólag senki se mert hozzányúlni. Ez olyan volt, mintha egy zűrös válás után az ex-feleség ott felejtené a nászajándékba kapott rizsfőzőt a homlokodra hegesztve. Én akkoriban egy minisztérium alagsori főelőadójaként próbáltam a társadalom és nem utolsó sorban önmagam hasznára válni. Hivatalosan a „Politikai Szimbólumok Technikai Koordinációs Csoportjának” voltam a vezető-helyettese és junior szaktanácsadója. Gyakorlatilag: a vörös csillag miatt létezett az osztály. Egyik reggel behívat a főnök.
– Monti, ezt az izét le kéne szedni.
– A csillagot?
– Igen, zavarja a képet.
– Kinek a képét?
– Bárkiét, akinek van.
Elkezdődött a történelmi-építészeti logisztikai rémálom. A politikai vezetés lázas tanácskozásba kezdett. Ki tudná leszedni?
– A rendőrség? -Szerintük ez nem forgalomtechnikai kérdés!
– Az idegenrendészet? – Első körben bizonyítanunk kellene, hogy a vörös csillag idegen eredetű.
– A tűzoltók? -A lángoló panelre igen, a fémideológiai szimbólumokra nem vagyunk kiképezve.
– A katonaság? – Nincs megfelelő helikopterünk. Legutóbb egy sorkatona leejtette a fegyverét a díszszemlén, most egy többtonnás halálcsillaggal inkább ne próbálkozzunk!
– Ipari alpinisták? – Egy IKEA-s fésülködőasztal összeszerelése során hárman is súlyosan megsérültek. Azóta létszámhiánnyal küszködnek.
– Műemlékvédelem? – Nem szabad bántani! – rikácsolt egy szemüveges hölgy. – A csillag immár a kulturális örökségünk része.
– De hölgyem, ez itt pont az a fajta kulturális örökség, amit szeretnénk minél hamarabb elfelejteni!
– Maga szerint. Szerintem ez avantgárd minimalizmus egy kis munkásmozgalmi balra dőltséggel.
A helyzet fokozódott. Ötletbörze. Határozatok. Albizottság. Két teljes hónap után a miniszterhelyettes bejelentette, hogy van egy kézenfekvő, de kissé groteszk lehetőség: hívjuk vissza az oroszokat, hisz ők tették oda, ők is szedjék le! Végül is, ha a nagybácsi odaszerelte a fűnyírót a mennyezetre, talán csak ő tudja azt onnan leszedni. Így történt, hogy egy hivatalos orosz szerelőbrigád újra megjelent a Kossuth téren. Bambán néztek felfelé, vakarták ők a fejüket, majd közölték:
– Ezt nem is mi tettük föl. Az ukránok lehettek. És nem is kell leszedni, majd csak lerohad magától!
Nos, eddig tartott a fikció, a városi legendárium, ami akkor villant belém, amikor az irodánk költözése során a gipszkarton szerelő szakmunkás szétkapta a VPN-t futtató szerverünket és napokra elzártuk magunkat a saját ügyviteli szoftverünktől, a bankszámláinktól, az ügyfél-adatainktól, a levelező-rendszerünktől és a biztonsági mentésektől. Hogy mi egyébtől zártuk el magunkat azt azért nem tudom, mert …mert elzártuk magunkat.
De ha már hozzányúltunk a témához, méltatlan lenne nem megemlíteni a legjobb tudásom szerinti történelmi tényeket:
A Parlament kupolájára 1950. augusztus 20-án került fel a vörös csillag, amelyet végül 1990. január 31-én szereltek le. A döntést az Országgyűlés Irodájának Műszaki és Ellátási Főosztálya hozta meg, és ők bízták meg a munkával a kupola felújítását amúgy is végző Műtárgykarbantartó GMK alpinista szakembereit. A háromméteres, közel féltonnás csillagot két nap alatt bontották le, darabjait beszámozták, ládákba csomagolták, majd az Országház padlásán helyezték el, ahonnan az később a Kortárs Történeti Múzeum gyűjteményébe került. A vörös csillag jelenleg az Országház 2015-ben megnyílt építéstörténeti kiállításán látható, a helyére pedig egy új bronz dísz került a Budapesti Műszaki Egyetem tervei alapján.
Bővebben ITT olvashatsz erről.